Látogatók

32255
Today24
Yesterday26
This_Week50
This_Month414
All_Days32255

Modellezték az európai jégpáncélt

Víz, szén-dioxid és magnézium-szulfát keverékével végzett kísérlettel laboratóriumban modellezték a Jupiter Európa holdjának színes repedésekkel tarkított jégkérgét.

A Centro de Astrobiología (CAB) kutatóinak sikerült laboratóriumi körülmények között modellezni azokat a feltételezett folymatokat, melyek során az Európa jege alatti víz, sók és oldott gázok a felszínre törhetnek, kialakítva a műholdfelvételeken látható vörös törésvonalakat és formációkat.

 

Az Európa hold felszíne: sík területek, törésvonalak, kaotikus területek, gejzírszerű képződmények váltják egymást. Forrás: Wikimedia Commons

Már régóta feltételezik, hogy az Európa hold jege alatt hatalmas óceán található, amely akár 100 km mély is lehet és kétszer több víz lehet benne, mint a Föld felszínén összesen. Erre utalnak az égitest felszínét borító, a Voyager és Galileo űrszondák felvételein látható repedések, gyűrődések és az égitest márneses tere. Az óceán aljzatát az erős árapály erők által termelt hő fűtheti, amely vulkanikus tevékenység és hőforrások formájában nyilvánulhat meg. A Hubble teleszkóppal végzett legújabb megfigyelések során pedig gejzírkitörésekre utaló jeleket észleltek a hold környezetében.

A Hubble teleszkóp felvétele, amely vízszemcsék kiáramlását mutatja, összemontázsolva a hold képével. Forrás: Flickr

A jégpáncél repedései mentén megfigyelhető vörös elszíneződéseket feltételezhetően a mélyből felszínre törő víz és az abban oldott sók, főleg magnézium-szulfát (MgSO4) hozzák létre, de a mérések illékony összetevőket: szén-dioxidot (CO2), kén-dioxidot (SO2) és hidrogén-peroxidot (H2O2) is kimutattak.

A felszín alatt egyes feltételezések szerint folyékony víz, más elképzelések szerint egyfajta kriomagma, képlékeny, áramló jég található. Forrás: NASA

A Geochimica et Cosmochimica Acta folyóiratban közölt cikk szerint az Európa hold belsejében zajló áramlások hasonlóak lehetnek a Föld mélyén áramló magmához, csak ebben az esetben egy úgynevezett fagyott kriomagma áramlik. Kísérleteik során Victoria Muñoz és társai azt vizsgálták, hogy extrém körülmények között (300 bar nyomás) hogyan viselkedik a CO2 és MgSO4 tartalmú víz, miközben fokozatosan hűlve közeledik a felszínhez.

Meglepő, de a kísérlet során a földi vulkanizmushoz hasonló jelenségeket tapasztaltak, csak éppen fagypont alatti hőmérsékleten. A kutatók szerint ez az eredmény jól magyarázza az Európa hold felszínén látható törésvonalak és kaotikus régiók kialakulását is.

A Föld, a Hold és az Európa egymáshoz viszonyított mérete. Forrás: Wikimedia Commons

Az Európa hold a földönkívüli élet keresése szempontjából a legígéretesebb égitest a Naprendszerben, és ezt az új kísérlet még inkább megerősíti. Optimizmusra ad okot, hogy a NASA 2015-ös költségvetésében Barack Obama amerikai elnök 15 millió dollárt szánt az élet jeleinek kutatására az Európa holdon.

Az Európa jege alatti élet lehetősége az írók és filmkészítők fantáziáját is megragadta. Példa erre Arthur C. Clark Űrodüsszeiája, vagy az Európa-rejtély (Európa Report) című film.

Az Európa-rejtély c. film előzetese

Forrás: An experiment recreates the crust of Jupiter's moon Europa