Látogatók

32255
Today24
Yesterday26
This_Week50
This_Month414
All_Days32255

India is a vörös bolygóra pályázik

A Marshoz indít műholdat az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) október végén. A cél a tudományos méréseken kívül az alaptechnológia tesztelése és bemutatása.


Az ISRO a negyedik űrkutatási szervezet lesz, amely eléri a Marsot, ha sikerrel zárul a Mars Orbiter Mission néven ismert projekt. Eddig a Roscosmos, a NASA és az ESA küldött sikeresen űrszondákat a Mars-ra. Az indítási ablak okróber 18-tól november 19-ig tart, ezen belül kell Föld körüli pályára állítani az eszközt, hogy november 30-án megkezdhesse 300 napig tartó bolygóközi utazását. Ha nem sikerül az indítás, legközelebb körülbelül 26 hónap múlva lesz rá lehetőség, ugyanis ilyen gyakorisággal kerül a mostanihoz hasonló pozícióba a Föld és a Mars.

A Mars Orbiter Mission keringőegysége. Forrás: ISRO

Ami meglepő, hogy az indiai Mars-műhold kifejlesztése mindössze egy évet vett igénybe, miután a kormány 2012 augusztusában jóváhagyta a 69 millió dollárba, átszámítva 15 milliárd forintnak megfelelő összegbe kerülő projektet. Ha azonban az új Mars-szondát összehasonlítjuk a korábbi, Chandrayaan-1 nevű Hold-szondával, azonnal kiderül, miért sikerült ilyen gyorsan elkészülni.

Chandrayaan-1 (Forrás: ISRO)

Mars Orbiter Mission műhold (Forrás: ISRO)

A műhold tömege üzemanyag nélkül 500 kg, de a szállított tudományos műszerek össztömege mindössze 15 kg, ebből is látszik, hogy a fő cél egyelőre a Mars elérése és az ehhez szükséges technológia tesztelése/bemutatása.

A Mars Reconnaissance Orbiter és a Mars Orbiter Mission műhold összehasonlítása a teljes hajtóanyag nélküli tömeg és a tudományos műszerek tömege alapján.

Az űrszonda összesen 5 féle tudományos műszerrel lesz felszerelve:

  • Lyman Alpha Photometer – LAP
  • Martian Exospheric Neutral Composition Analyzer – MENCA
  • Mars Color Camera – MCC
  • Methane Sensor for Mars – MSM
  • Thermal Infrared Imaging System – TIS

A Mars Orbiter Mission többek között vizsgálni fogja a Mars légkörének metántartalmát, amelynek eredete és újabban már a létezése is vitatott: a földi megfigyelések során azonosított metánból ugyanis a Curiosity marsjáró semmit sem talált a vörös bolygó légkörében.

A műhold a szerelőcsarnokban. Forrás: ISRO. További képek...

Az indiai marsszondát indító rakétát már összeállították. Forrás: ISRO. További képek...

Összeszerelés...

Részletes angol nyelvű leírás: